„Úgy tűnik, a turisták eltökéltebbek arra, hogy a legtöbbet hozzák ki értékes nyaralási idejükből (…) most, hogy felfedezzék egy desztináció kultúráját, konyháját és természetét”
Olga Kefalogianni görög idegenforgalmi miniszter ígéretet tesz az infrastruktúra és a készségek fejlesztésére a görög turizmusban – a brit turisták nem csak napozóágyakat és napozóágyakat akarnak a WTM felmérése szerint
Mivel az éghajlati válság már megviselte a legjobb turisztikai célpontokat, a turisztikai szezon meghosszabbodása természetes következménynek tűnik. Olga Kefalogianni idegenforgalmi miniszter ugyan nem kívánta összekapcsolni a két jelenséget, de a november 8-ig sorra kerülő Londoni Nemzetközi Turisztikai Kiállításon (WTM London 2023) mégis hangsúlyozta, hogy „kormányzati ügyről van szó”.
Ezért meghívta a brit turistákat, hogy látogassák meg Görögország kevésbé népszerű turisztikai célpontjait, sőt a „szokásos” turisztikai szezonon kívül is. A cél az, hogy a síterepek és búvárcélpontok korszerűsítésével kihasználják az ország erőfeszítéseit az alternatív üdülés népszerűsítésére.
Utaltak az idei nyár pusztító tüzeire is. Olga Kefalogianni azzal érvelt, hogy „Görögország a sikeres gazdálkodás modelljeként jelent meg Rodoszban”, ugyanakkor elismerte, hogy „lesznek hasonló válságok, de az ország már rendelkezik azzal a know-how-val, hogy sikeresen leküzdje azokat”.
Jellemző a WTM szervezői által az Oxford Economics-szal együttműködésben közzétett jelentés. „A turisták elhagyják a napozást és a napozóágyakat az új élményekért” – ez a kutatás címe, amely többek között azt is megállapítja, hogy „a klímaváltozás egyre fontosabb szerepet játszik a turisták időtartamával, évszakával és úti céljával kapcsolatos döntéseiben”. .
Juliet Losardo, a kiállítás igazgatója (WTM London) elmondta, hogy „a turisták eltökéltebbnek tűnnek, hogy a legtöbbet hozzák ki értékes nyaralási idejükből (…), akik most egy desztináció kultúráját, konyháját és természetét szeretnék felfedezni”.
A kiállításon jelen volt Dimitris Fragakis, az EOT főtitkára is, aki optimizmusát fejezte ki „az olcsó és drága desztinációkat egyaránt kínáló görög turizmus ellenálló képessége iránt”. A Görög Nemzeti Bank hivatalos adatai szerint 2023. január-augusztus közötti időszakban 18,41 TP3T-val nőtt a külföldről érkezők száma az előző év azonos időszakához képest.
Olga Kefalogianni görög turisztikai miniszter sajtótájékoztatóján a minisztérium stratégiájának négy fő pillérét jelölte meg. Ezek közül kiemelkedett a turizmus fenntarthatósága, a turisztikai szezon meghosszabbítása, a munkaerő képzése és a turisztikai infrastruktúra korszerűsítése.
A kulcsszó a fenntarthatóság volt. Kefalogianni asszony megígérte, hogy „a következő napon Görögország turizmusa az emberekre és a helyi közösségekre fog összpontosítani, mivel érdekeltek vagyunk abban, hogy legyen lehetőségük keresni, bevételre, de új munkahelyekre is”.
Az ország számára kiemelt kihívást jelent mind a természeti környezet védelme, mind a társadalmi kohézió megőrzése egy gyors turisztikai fejlődésben, amely akkor válhat átütővé, ha csak a gazdasági tevékenység erősítésére fókuszál.
Tekintettel ezekre a kihívásokra és a jogosulatlanul megszerzett haszon jelenségére, a miniszter kifejtette véleményét, hogy „Görögország továbbra is jó ár-érték arányú célország”, a tárca pedig vállalta, hogy mindent megtesz a törvényesség betartása érdekében.
Forrás: SKAI – Zoe Katzagiannakis, London